A mesterséges intelligencia (Ai.) már közöttünk van. Nem kérdés, hogy fel fogja forgatni mind az üzleti világot, mind pedig a magánéletünket.
Az Ai. valóban forradalmi újdonság!
Éppen ezért, vagy pont emiatt egyesek az Ai-t áldásnak tekintik, mások pedig átoknak. Sőt, vannak, akik az Ai-t konkurenciának tartják, mások pedig olyan áldásos segítőnek, amely megkönnyítheti a mindennapjaikat, legyen szó munkáról vagy mindennapi problémáik megoldásáról.
Jogi szempontból az Ai. annyira új és friss, hogy a hazai jogszabályok még csak tervezet szintjén sem tesznek említést róla, a bírói gyakorlat kialakulására pedig még hosszú éveket kell várni. Ez nem meglepő egyébként, hiszen a joggyakorlat mindig két lépéssel az innovációk mögött jár, így még sok a bizonytalanság.
Van azonban két dolog nagy valószínűséggel állítható az Ai. hazai jogi megítélésével kapcsolatosan.
1. fontos jogi kérdés és válasz az Ai-ról:
Kérdés: Ki lehet szerző?
Válasz: Az Ai-t, azaz a mesterséges intelligenciát a magyar jog várhatóan nem fogja szerzőnek tekinteni.
Miért?: A hatályos jogszabály (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) szerint ugyanis a szerzői jog azt illeti, „aki” a művet megalkotta (vagyis a szerzőt). Ennek megfelelően a jelenlegi joggyakorlat szerint szerző csak természetes személy lehet, az Ai. pedig ugye nem természetes személy. Szerzőnek csak az tekinthető, aki kreatív, egyéni-eredeti módon közreműködik a mű elkészítésében.
Szerző az a személy, aki ténylegesen, saját alkotó munkájával létrehozta az alkotást.
Noha az Ai. tanulási folyamata eredményeképpen saját készségeket sajátít el, de azok nem érhetik el az emberi alkotóképesség szintjét.
2. fontos jogi kérdés és válasz az Ai-ról:
Kérdés: Járhat szerzői jogi védelem az Ai. által készített szövegekre?
Válasz: Az Ai., azaz a mesterséges intelligencia által létrehozott szövegekre álláspontunk szerint a magyar jog nem fog szerzői jogi védelmet biztosítani.
Miért?: A hatályos jogszabály (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) alapján ugyanis a szerzői jog nem biztosít védelmet az ötletek vonatkozásában. Ezen törvény szerint: „Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.”
Az ÁSZF-ekre vonatkozó jogi gyakorlatot alapul véve az innovatív, újszerű jogi megoldások szabályzatokba, illetve szerződésbe foglalása nem lehet tárgya a szerzői jogi oltalomnak, még akkor sem, ha jelentős szellemi teljesítményt igényelnek, azonban nem rendelkeznek tartalmukban egyéni, eredeti jelleggel
Tehát egy nagyon hasonló témában, az ÁSZF-ekkel kapcsolatosan a Szerzői Jogi Szakértő Testület már számos szakvéleményében egyértelműen kimondta, hogy:
„Az ÁSZF-ekben kidolgozott, bonyolult jogi megoldások, vagyis a szabályzatok jogi tartalma tehát, hiába igényelnek nagy idő és szellemi ráfordítást, önmagukban ötletnek, elvnek, elgondolásnak, eljárásnak, módszernek minősülnek, és így kiesnek a szerzői jogi védelem alól, a szerzői jogi törvény alapján nem részesülhetnek védelemben.”
Álláspontunk szerint az Ai. által készített szövegek a magyar joggyakorlatban az ÁSZF-ekhez hasonló kategóriákba fognak sorolódni, azaz nem, fognak szerzői jogi védelmet élvezni.
Kérdésed van?
Vedd fel a kapcsolatot az elérhetőségeink egyikén a kapcsolati oldalon.
