2024-ben ezt tudnod kell az illetékről, ha ingatlant vásárolsz

Az illeték általános mértéke
A 2024-es évben a vagyonszerzési illeték általános mértéke ingatlan vásárlás esetén főszabály szerint a forgalmi érték 4%-a. Ez az általános szabály, amely minden ingatlanvásárlás esetén felmerül, legyen az lakás, lakóház, nyaraló, vagy kivett beépítetlen terület (építési telek). Ha tehát semmilyen illetékkedvezményre, illetékmentességre nem vagy jogosult, akkor ennyit kell megfizetni a NAV felé.
Vagyonszerzési illeték mértéke ingatlanok cseréje esetén
Ingatlanok cseréje esetén az illeték mértéke az elcserélt lakások értékének különbözete után 4%. Ez a szabály alkalmazandó minden olyan esetre, amikor az értékkülönbözet számítására kerül sor.
Kiemelten fontos, hogy ha egy magánszemély lakást vásárol, és a megvásárolt lakástulajdont a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belül eladja, az illeték mértéke a két lakás értékének különbözete után 4%.
Vagyonszerzési illeték mértéke több ingatlan cseréje
Több lakástulajdon cseréjekor, illetve a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha a vevő legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő 1 éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és kéri, hogy a NAV a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg, úgy a NAV a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és döntés közlése nélkül felfüggeszti a kiszabási eljárást.
Ha a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlást követő 1 éven belül a másik lakástulajdonát eladta, a NAV a felfüggesztett eljárást folytatja, és a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete alapján állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ellenkező esetben a NAV a vásárolt lakás után megállapított illeték mellett pótilletéket is ki fog szabni. A pótilleték mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.
A leggyakrabban előforduló illetékmentességek:
- lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő megvásárlása,
- egyenes ági rokonok közötti vagyonszerzése,
- házastársak egymás közötti vagyonszerzése,
- házastársi vagyonközösség megszüntetése,
- lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése 4 éven belüli építkezés esetén.
Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés benyújtásával, valamint a NAV által erre a célra rendszeresített B400 jelű nyomtatvány benyújtásával, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.
Ha idáig eljutottál, valószínűleg már érzed, hogy ez nem egy »majd lesz valahogy« helyzet. Nem kell most döntened. De érdemes átlátni, milyen következményei lehetnek a következő lépésnek. Ha szeretnéd, átnézzük együtt a helyzetedet, és őszintén elmondjuk, miben látjuk a valódi jogi kockázatot – és miben nem.
Egyeztessünk, mielőtt döntesz„A világ azon múlik, van-e mögötted valaki, aki elkap, ha elesnél.”Kari Hotakainen